Aki mindent kiadott magából
Egyéni sportolóinkkal, közülük is Takács Krisztiánnal kezdjük a sort, aki négy éve még tanulni utazott az olimpiára, ám idén már magyar bajnokként és országos csúcstartónként vágott neki az úszósport sprintszámának. Előzetesen középdöntős helyezést vártunk a Dunaferr SE versenyzőjétől, s bár végül a kitűzött célt elérte, nem sok hiányzott az országos bravúrhoz.
Már az előfutam alapján kitűnt, hogy kiváló formában úszik Krisztián, aki a középdöntőben robbantott igazán: hatalmas új országos csúcsot repesztett (a régit is ő tartotta). Ezzel a rendkívül előkelő kilencedik helyezést sikerült megszereznie, azaz csak egyetlen "fával" maradt le a döntőtől – igaz, a finálés pozíció talán élete egyik legnagyobb lehetősége lett volna.
Persze bánkódnunk így sem kell, Krisztián még mindig nagyon fiatal, s további fejlődéssel Londonban már beverekedheti magát a sportág legjobbjai közé.
Hajszálra az aranytól
Bár jó két hónapja még Benedek Dalmától vártunk érmet az olimpián, egy másik Dunaferr-versenyző szállított ezüstöt a városnak. A kajak-kenu szakág belharcában jól helyezkedő Szabó Gabrielláról van szó, aki Fábiánné Rozsnyói Katalint otthagyva kapott helyet párostársával a kajak négyesben, ahol azért az összeszokás útvesztőin sikeresen átevickélve magukat, végül nekivághattak az olimpiának.
Itt viszont nem kis feladat várt Szabóékra, ugyanis az 1992 óta (!) verhetetlen német csapatot kellett volna legyőzniük. Ez azonban nem sikerült, hiába ült Szabó és Kozák mellett Janics és Kovács is a hajóban, a címvédő egység már a döntő elején elhúzott, s bár megpróbált nagyot hajrázni a magyar hajó, végül nem sikerült befogni a németeket – ezúttal sem jött össze a trónfosztás; de ne legyünk telhetetlenek: az ezüst így is nagyon szép eredménynek számít!
Csapatban negyedikek
Éremben, lehetőleg természetesen minél fényesebb medálban gondolkoztak női vízilabdázóink és kézilabdázóink is, akik között hat dunaújvárosi játékosnak is szoríthattunk az olimpia alatt. Róluk vegyes képünk van, ugyanis meglehetősen kevés szerepet kaptak mind Godova Gábortól, mind Hajdu Jánostól – pedig amikor beálltak, lehetett rájuk számítani.
A vízilabdázóknál Brávik Fruzsina és Sós Ildikó csak perceket kapott a szakvezetéstől, míg Primász Ágnes azért ennél jóval többet, s nem rajta múlt, hogy végül az elődöntőben, valamint a meglehetősen furcsa játékvezetői felfogásban "elvezetett" bronzmeccsen is alulmaradt a csapat.
Kézilabdázóink közül is három játékosnak szurkolhattunk külön, s bár jelen állás szerint csak Ferling Bernadett marad Dunaújvárosban, azért Pigniczki Krisztina és Borbás Rita jó teljesítményéért is szoríthattunk az olimpia alatt. Pontosabban szoríthattunk volna, hiszen Piga az első négy meccsen egyetlen perc játéklehetőséget sem kapott, míg Rita gyakorlatilag csak a bronzmeccsen mutathatta meg valós tudását. Azt talán mondani sem kell, hogy mindketten kiváló játékkal örvendeztették meg a csapatért drukkolókat – és nem mellékesen azt is fényesen bizonyították, hogy jóval több lehetőséget érdemeltek volna a korábbiakban.
Ferling Bernadett valamivel több játéklehetőséghez jutott, s ő ezúttal is igazolta klasszisát. Az olimpia előtt másodhegedűsként számolt vele a szövetségi kapitány, ám több játékos gyengébb teljesítménye miatt kénytelen volt "előrébb tolni" – s Detti élt is a lehetőséggel: amikor pályára lépett, a csapat egyik legjobbja volt, egyáltalán nem rajta múlott, hogy az oroszok elleni elődöntőben, majd a Dél-Korea elleni bronzmeccsen is elbukott a válogatott.
Nem sikerült
Mivel a magyar csapatba nem volt esélye bekerülni, végül kameruni színekben indult városunk nehézatlétája, a kalapácsvető Tóth Georgina, akinek már az hatalmas eredmény volt, hogy kijutott a nyári játékokra.
Bár a verseny nem úgy sikerült számára, ahogyan azt elképzelte – három rontott kísérletet tudhatott magáénak –, Georgina nem szomorkodik, s mint azt a DO-nak küldött e-mail üzenetében elárulta, bár természetesen szeretett volna jobban dobni, sajnos nem minden sikerült úgy kint sem, ahogy azt eltervezte.
A Rudas egykori diákja jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, de bírjuk ígéretét, hogy miután hazatér, részletesen beszámol nekünk olimpiai élményeiről.
